MEGJELEN�S
A canis lupus fajnak sz�mos alfaja van, melyek f�leg �l�helyekt�l f�ggenek. Mivel az oldalon 5 alfajjal j�tszunk, ennek az 5 alfajnak a le�r�s�val fogunk most foglalkozni, illetve azokkal amelyek mindegyikre jellemz�ek.

A farkasok megjelen�se ahhoz a t�jhoz alkalmazkodott, ahol �lnek �s mivel a farkas holarktikus (�szaki fl�rabirodalom) faj ez�rt mondhatjuk �gy is, legjobban a hideghez.
Talp�n �s farka alatt a ter�let megjel�l�s�t seg�t� illatmirigyek vannak. Izomzata, t�deje �s sz�ve kiv�l�an alkalmazkodott a zs�km�ny �ld�z�s�hez: r�vid t�von sebess�ge el�ri a 60–70 km/�r�t, �s ek�zben ak�r 4—5 m�tereseket is ugorhat. Valamivel lassabban futva (45–50 km/�r�val) mintegy 15–20 percig k�pes �ld�zni a pr�d�t, de ilyen hossz� fut�s ut�n legal�bb ennyit pihennie is kell. Szagl�sa �s hall�sa egyar�nt kit�n�: ha megfelel� a sz�l ir�nya, ak�r 2–2,5 km-r�l is meg�rzi a j�vorszarvas szag�t. L�t�suknak k�l�n�sen a mozg�st �rz�kel� funkci�ja kiv�l�. A farkast t�lz�s n�lk�l tartj�k a legintelligensebb ragadoz�nak. K�l�nleges �rtelmi k�pess�gei a t�rsas �letm�d eredm�nyek�nt fejl�dtek ki. �lettartama �tlag 13 �v, fogs�gban �tlag 15 �v. A hal�l leggyakoribb okai a vad�szat �s a dominancia-harcok k�zben szerzett s�r�l�sek.

Canis lupus lupus Eur�zsiai farkas Az �llat testhossza 100-140 centim�ter, farokhossza 30-50 centim�ter, magass�ga 90 centim�ter �s testt�mege 30-75 kilogram. A h�m (kan) nagyobb a n�st�nyn�l (szuka). Hatalmas szemfogai �s �les, oll�szer� t�p�fogai vannak. Az �reg kanok nyak�t vaskos, er�s, s�r�nyszer� sz�rzet bor�tja. A k�z�ns�ges farkas bund�ja t�lnyom�r�szt s�t�tsz�rke, t�len l�nyegesen t�m�ttebb, mint ny�ron. Farka bozontos. Testalkata egy nagy, er�teljes n�met juh�szkuty��hoz hasonl�. Sokf�le hangon vony�t �s �v�lt, k�l�n�sen falk�ban. Kutyaszer� ugat�st ellenben csak ritk�n hallat.

Canis lupus arctos Sarki farkas Sz�rzet�k szinte teljesen feh�r (a h�tukon valamivel s�t�tebb �rnyalat�) �s rendk�v�l d�s. Testform�juk z�m�kebb �s s�lyuk 50 �s 80 kilogramm k�z�tt mozog. Marmagass�guk 65-80 centim�ter. A szuka valamivel kisebb �s k�nnyebb, mint a kan. Testhosszuk 90-150 centim�ter.

Canis lupus albus Tundra farkas Nagy termet�, hossz� sz�r�, vil�gos sz�r� farkasok. Testhosszuk �tlag 100-150 cm, v�llmagass�g 65-80 cm, testt�meg 80 kg. V�rhat� �lettartam 7 �v.

Canis lupus signatus Ib�riai farkas Az ib�riai farkas valamivel kisebb m�ret� �szakibb elterjed�s� rokonain�l, ny�ron r�vid, t�len hossz� sz�r�, barn�sssz�rke sz�nezet� �llatok. Kisebb csal�dokban �lnek a t�bbi alfajhoz viszony�tva, a felcsepered� fiatalokat ugyanis nem sok�ig t�rik meg a sz�l�k.

Canis lupus lycaon Keleti erdei farkas A keleti erdei farkas egyike a farkas legnagyobb test� alfajainak. El�g v�ltozatos sz�nezete van, a majdnem teljesen feh�r sz�n�t�l eg�szen a feket�ig, t�bbnyire azonban barn�s sz�nezet�.

T�PL�LKOZ�S
M�s kutyaf�l�kt�l elt�r�en egy�ltal�n nem eszik n�v�nyeket, csak h�st �s csontot. Falk�ban vad�szva f�leg �nmag�n�l j�val nagyobb termet� n�v�nyev�ket zs�km�nyol (ide �rtve az olyan nagy pat�sokat, mint a j�vorszarvas �s p�zsmatulok); a falk�b�l kivert egyedek t�bbnyire r�gcs�l�kat �s m�s, kisebb �llatokat — egyebek k�zt rovarokat.

A falka kitart�an, hossz� kilom�tereken �t �ld�zi a kiszemelt vadat, majd amikor be�ri, sorozatosan a far�ba, l�gy�k�ba �s marj�ba marva ter�tik le. A legnagyobb sikerre t�rekedve els�sorban az eleve h�tr�nnyal indul�: legyeng�lt, beteg vagy �reg vadakat szemelik ki, ezzel fontos szerepet t�ltenek be a pr�da popul�ci� l�tsz�m�nak szab�lyoz�s�ban. 

A t�pl�l�kszerz� magatart�s egy k�l�nleges m�dja a kiszemelt pr�da csord�j�nak k�vet�se. A farkasok ilyenkor hossz� ideig k�vetik �s id�nk�nt meghajtj�k a nagy test� n�v�nyev�k csord�j�t. Ha ilyenkor leszakad� (gyenge, id�s vagy sebes�lt) �llatot vesznek �szre, azt megrohanj�k �s felfalj�k. A farkasok sz�ks�g eset�n t�bb �r�n �t tudnak futni, m�ghozz� meglehet�sen gyorsan. El�bb vagy ut�bb m�g a legkitart�bb pr�d�nak is szembe kell n�znie a rohammal. Az �ldozatot csak fogaikkal ragadj�k meg, karmaiknak ebben semmi szerepe nincs. V�kony, a fut�st szolg�l� l�bukkal sem nagyot �tni, sem egy er�sebb �llatot leszor�tani nem tudnak. Ez�rt a zs�km�nyt harap�sukkal �lik meg. A hajsza sor�n a pr�da nyom�t kell k�vetni�k, mag�t az �llatot gyakran nem is l�tj�k. Ebben orruk seg�ti �ket, amely olyan kifinomult szagl�ssal b�r, hogy b�tran az �llatvil�g legfejlettebb �rz�kszervei k�z� sorolhatjuk. B�rmely csap�sr�l azonnal felismerik, hogy �rdemes-e k�vetni. A zs�km�ny�llatot k�r�lvev� farkasok igyekeznek egym�st�l nagyj�b�l azonos t�vols�got tartani. A t�mad�st (s�t, mag�t a vad�szatot is) mindig az alfah�m ind�tja meg, a tagok azonban �n�ll�an, de egym�sra mindv�gig figyelve vesznek r�szt benne: a farkasfalka vad�szata ett�l nagyon hat�kony. A zs�km�nyt leter�tve a h�res farkas�tv�ggyal egy-egy farkas ak�r 10 kilogrammot is felfal bel�le. Rendk�v�l er�s �llkapcs�val ak�r a j�vorszarvas vagy a b�l�ny legvastagabb csontjait is el tudja morzsolni. A d�g�t sem veti meg: a farkas gyakran megpr�b�lja elkergetni friss zs�km�nya mell�l a t�bbi farkast, a medv�ket �s a pum�kat. A telep�l�sek szem�ttelepein is megjelenik; hajdan val�sz�n�leg az �si emberi k�z�ss�geket �gy ker�lget� farkasokb�l h�zias�thatt�k a kuty�kat.

Min�l nagyobb tes� a kiszemelt zs�km�ny, ann�l t�bb tapasztalt vad�szra van sz�ks�g. Ahol hatalmas �llatokra vad�sznak (j�vorszarvas, b�l�ny), ott 20, vagy m�g t�bb �llat alkotja a falk�t. Ahol a zs�km�ny�llatok kisebb test�ek (g�mszarvas, vadkecske), a falka 8-10 �llatb�l �ll. Ahol kisebb zs�km�nyra (ny�l, h�d) vad�sznak, �ltal�ban csak egy p�r van egy�tt.

SZAPOROD�S
A h�m gyakran 1 �vig is udvarol a n�st�nynek, de az ut�na kialakul� kapcsolat ak�r �r�kre is sz�lhat. Amikor k�lyk�t v�llalnak, azzal megalap�tanak egy �j falk�t. De ha m�r falkatagok, akkor csak a domin�ns alfap�rnak van joga szaporodni, az alfan�st�ny az alacsonyabb rang�ak szaporod�s�t agresszi�val akad�lyozza; el�fordulhat, hogy k�lykeiket elpuszt�tja. 

A szaporod�si id�szak janu�r �s �prilis k�z�tt van, az �szaki farkasok� k�s�bb, mint a d�lebbre �l�k�. A p�rz�s ut�n a szuka egy od�t �s, amelynek bej�rata el�sz�r lejt, majd emelkedik a v�zbefoly�s g�tl�s�ra. Az �tlagosan 63 napos vemhess�g ut�n vakon �s s�keten sz�let� k�lyk�ket 3 h�tig csak az anya neveli. A sz�muk v�ltozatos, ak�r 14 is lehet (�ltal�ban h�t). 5–10 nap alatt �llnak talpra, a kezdetben k�k szem�k 10–15 nap m�lva ny�lik ki. 7–9 h�tig szopnak, de 1 h�napos korukt�l kezdve szoktatj�k �ket a h�shoz. Ezekt�l a napokt�l kezdve a falka k�z�sen neveli a k�lyk�ket, senki sem maradhat feladat n�lk�l. A t�bbi, fiatal n�st�ny j�tsza a "b�biszitter" szerep�t, vigy�znak a k�lyk�kre am�g az anya vad�szik. A k�lyk�k j�t�kaikkal ekkor m�r elkezdik kialak�tani saj�t hierarchi�jukat. A gyorsan fejl�d� fiatalok 10 h�napos korukban kezdenek el a csapattal vad�szni. Anyjuk szoci�lis helyzete m�r sz�let�s�kkor meghat�rozza, hogy a fiatalok majdan hov� ker�lnek a rangl�tr�n.

Ivar�rett� a szuk�k 2 �ves, a h�mek 3 �ves korukban v�lnak (tundrafarkasokn�l a n�st�nyek is 3 �vesen). Ekkor t�bbnyire elhagyj�k a falk�t, �s megpr�b�lnak m�sikhoz csatlakozni, illetve �jat alak�tani.

A FALKA
 A falk�ban az egyes farkasok szoros egys�get alkotnak, an�lk�l hogy elvesz�ten�k egy�n�s�g�ket. Azzal, hogy al�rendelik magukat a falka �rdek�nek, zs�km�nyszerz�s�k hat�konys�ga l�nyegesen megn�vekszik. Falk�ban olyan �llotakat is el tudnak ejteni, amelyeket egy mag�nyos farkas soha nem tudna leter�teni. Nagyvadakra teh�t csak falk�ban tudnak vad�szni, melynek alapja az egym�s k�lcs�n�s felismer�se. �gy k�pesek a pontos rangsorrend kialak�t�s�ra �s a szerepek egy�rtelm� feloszt�s�ra. A leger�sebb p�ld�ny lesz a vez�rfarkas (alfah�m), � ir�ny�tja a falk�t, b�r bizonyos feladatokat �th�r�that egyes magasabb rang� szuk�kra. A vad�szat sor�n a falkatagjai egy�tt dolgoznak, hajsza k�zben vonalban sz�tny�lnak, vagy alcsoportokra oszlanak, hogy egym�s fel� hajts�k a vadat. A zs�km�nyb�l mindegyik�k rangja szerint r�szes�l. Komoly harcok a falk�n bel�l viszonylag ritk�n fordulnak el�, ami nem utols�sorban azzal f�gg �ssze, hogy a tagok t�bbs�ge szoros rokoni kapcsolatban �ll egym�ssal. A heves k�zdelemnek az alulmarad� egyed meghuny�szkod�, illetve al�rendelts�get kifejez� testtart�sa vet v�get. A v�dtelen torok felk�n�l�sa a fajt�rsban harap�si g�tl�st v�lt ki. A falk�n bel�li szigor� hierarchikus rend m�sik k�vetkezm�nye, hogy - kiv�ltk�pp sz�k�s id�kben - csak a rangsor �l�n �ll� h�m �s n�st�ny p�rosodnak �s nevelnek ut�dokat. A falka �sszetart�sa ny�ron vagy t�pl�l�kb�s�g idej�n lazul. N�ha csup�n az egyes p�rok maradnak egy�tt.  A falk�k tulajdonk�ppen olyan nagycsal�dok, amelyekben a vezet� alfa-p�rhoz �s ut�daikhoz a szaporod�si id�szakban m�s farkasok is csatlakozhatnak - ezek k�s�bb is a falka tagjai maradhatnak. A falk�ban szigor� a hierarchia: az abszol�t �r az alfah�m. A vez�rh�met legyeng�l�se (betegs�g, s�r�l�s stb.) eset�n a b�tah�m v�ltja fel. A falk�k id�nk�nt feloszlanak, majd (�tmenetileg vagy v�glegesen) �jraalakulhatnak, illetve m�s falk�kkal egyes�lhetnek is. A r�gi falka feloszl�s�val l�trej�tt �j falk�k egym�ssal bar�ts�gosan viselkednek.

A falka egy�ttm�k�d�s�nek k�t, ellent�tesen motiv�l� alapja:

• az �lland� rivaliz�l�ssal kialak�tott rangsor �s
• az egym�st r�g�ta ismer� tagok er�s, k�lcs�n�s k�t�d�se.

Az egy�ttm�k�d�s megk�veteli:

• a fejlett szoci�lis intelligenci�t,
• a j� probl�mamegold� k�pess�get �s
• a k�pl�keny, a k�r�lm�nyekhez alkalmazkod� viselked�st.

Territori�lis viselked�se er�s, de a ter�let hat�rait m�s szoci�lis fajokt�l elt�r�en nem ellen�rzi rendszeresen, mivel ezeket a hat�rokat a szomsz�dos falk�k k�lcs�n�sen elismerik. A ter�leten van az ell�shez haszn�lt vacok, vannak rajta gyakran haszn�lt �tvonalak �s tal�lkoz�pontok. A domin�ns egyedek a napi s�ta k�zben vizelettel, �r�l�kkel, kapar�ssal jel�lik az �tvonalakat, amiken a talp illatmirigyeinek v�lad�ka is nyomot hagy. �ltal�ban 250 m�terenk�nt van egy-egy szagjel; a ter�lethat�r k�zel�ben, a rendszeresen haszn�lt csap�sokon, az el�gaz�sok k�zel�ben enn�l j�val s�r�bben. A szagjelekb�l �s a t�rk�p jellegzetes pontjaib�l a fej�kben kognit�v t�rk�pet �ll�tanak �ssze, aminek seg�ts�g�vel k�pesek �tv�gni az �tvonal kanyarjait, ha sietnek valami�rt. Ter�let�ket hevesen v�dik a betolakod�kt�l; azokat ak�r meg is �lhetik. A ter�letet k�r�lbel�l 1 km sz�les hat�rz�na veszi k�r�l; ezt a s�vot a szomsz�d falk�val k�z�sen haszn�lj�k, �s �ltal�ban itt porty�znak a falk�b�l kivert p�ld�nyok is.

wikipedia.org || medveotthon.hu || mindenamiallatok.gportal.hu