Mezei ny�l: Testhossza 50-70 centim�ter, farokhossza 7-11 centim�ter, testt�mege 2500-6500 gramm. Sz�ne sz�rke. H�ts�, er�s l�bai seg�ts�g�vel a 70 kilom�ter/�r�s sebess�get is k�pes el�rni. Jellegzetes menek�l� �llat, amit a hossz� f�l, nagy szem, kifinomult szagl��rz�k �s hossz� l�bak is jeleznek. Vesz�ly k�zeledtekor meglapul egy g�d�rben, f�l�t h�traengedi. Alkonyatkor, mik�zben legel, felt�n�en lassan mozog, �s laposan a f�ldh�z simul. Mag�nyosan �l. A nagy termet� ragadoz�madaraknak, r�k�knak, farkasoknak, a k�bor kuty�knak �s a meny�tf�l�knek, k�zt�k a k�z�ns�ges g�r�nynek �s a nyestnek esik �ldozatul. Els�sorban a beteg vagy a fiatal, tapasztalatlan �llatokat ejtik zs�km�nyul. A kifejlett nyulak olyan rendk�v�l gyorsan futnak, hogy cikcakkban v�gt�zva majdnem minden �ld�z�j�ket messze maguk m�g�tt tudj�k hagyni. Ekkor veszik haszn�t annak is, hogy teljes k�rben l�tnak, csak�gy, mint az �regi ny�l, hiszen ily m�don szemmel tudj�k tartani �ld�z�j�k mozg�s�t. Havasi ny�l: Az �llat hossza 48-68 centim�ter, testt�mege 2,5-5 kilogramm. A t�li sz�rzet k�l�n�sen a r�vid f�leken vastagszik meg, �s a ny�l eg�sz test�n kifeh�redik, �gy az �llat szinte beleolvad a havas t�jba. A havasi ny�l ny�ri bund�ja sokkal v�konyabb �s s�t�tebb(barna) sz�nezet�. A ny�l talp�t a jobb h�szigetel�s �s a jeges, havas talajon val� biztosabb j�r�s �rdek�ben s�r� sz�rzet fedi. A havasi ny�l f�le viszonylag r�vid, hogy test�nek h�vesztes�ge kisebb legyen. A havasi ny�l �szakon a kiterjedt hang�sokkal bor�tott l�pokat kedveli. Az Alpokban a havasi legel�k�n, a havasi t�rpefeny�k �s a havasalji r�zsa-bokrok alatt, valamint a hegyi erd�k fels� r�gi�j�ban �l. A hegys�gekben 3600 m�ter magass�gig felhatol.

Levad�szhat�? igen
Ig�nyel Kalandmestert? nem
Gy�zelemhez sz�ks�ges: 1 gyors farkas

Havasi ny�l ny�ri bund�ja (1. els�)