Ny�rfajd: Testhossza 40-55 centim�ter, sz�rnyai feszt�vols�ga 65-80 centim�ter, s�lya 750-1450 gramm. A h�m tollazata alapvet�en fekete, s�t�tk�k f�mf�nnyel. Gombszeme feletti bibircsek pirosak. Farkfed�i feh�rek. A toj� barna rejt�sz�nnel rendelkezik. F�szk�t d�s aljn�v�nyzet� erd�k talaj�ra, f�k, bokrok t�v�be k�sz�ti. A kikelt fi�k�kat anyjuk eleinte kifejlett rovarokkal, valamint �zeltl�b�akkal eteti, k�s�bb csig�kat, giliszt�kat fogyasztanak, a kifejlett egyedek pedig kifejezetten n�v�nyev�k: els�sorban �fonya �s bor�ka bogy�ival, friss hajt�sokkal, r�gyekkel t�pl�lkoznak. Alpesi h�fajd: Az alpesi h�fajd hossza 34-38 centim�ter, sz�rnyfeszt�vols�ga 54-60 centim�ter �s testt�mege 450-550 gramm. Ez a mad�r id�szakonk�nt v�ltoztatja tolla sz�n�t. Ny�ron a mad�r h�ta sz�rk�sbarna mint�zat�, ami j�l �lc�zza a szikl�k k�z�tt. A hasa ilyenkor is feh�r marad. Mindk�t nemnek van v�r�s sz�n� szemr�zs�ja, de a kakass� felt�n�bb. A t�li tollruha feh�r, a korm�nytollak feket�k. A l�ba nagy �s tollas, a puha h�takar�n elosztj�k a mad�r s�ly�t, �s megakad�lyozz�k, hogy bes�ppedjen (h�cip�-effektus). Mag�nyos, de p�rz�skor t�bb kakas �s t�bb ty�k �sszegy�lik. T�pl�l�ka r�gyek, hajt�sok �s bogy�k. �lettartama 4-5 �v. Siketfajd: Testhossza 60–87 centim�ter, sz�rnyfeszt�vols�ga 90–125 centim�ter, s�lya 2900–4000 gramm. A kakasoknak a n�sz idej�n szak�lla van �s z�ldes f�mf�ny a mell�n. A ty�knak nagy rozsdas�rga folt van a mell�n. Gyenge rep�l�, a leveg�ben csak kis t�vols�got tud megtenni. Bogy�kkal, r�gyekkel, a feny� t�leveleivel, hangy�kkal �s azok b�bjaival t�pl�lkozik. N�ha egy eg�sz f�t megkopaszt a t�leveleit�l. Csak r�vidt�von �s nagy zajjal rep�l.

Levad�szhat�? igen
Ig�nyel Kalandmestert? nem
Gy�zelemhez sz�ks�ges: 1 farkas