Testhossza 110-155 centim�ter, az er�s kanok marmagass�ga 1 m�ter is lehet, t�mege 50-190 kilogramm (kanok) �s 35–160 kg (koc�k). F�lelmetes fegyvert jelentenek szemfogaik(agyar), mert az agyarp�rok koptatj�k, fenik egym�st, �s �gy egyre �lesebb� �s hegyesebb� v�lnak. A vaddiszn�k jelenl�t�re utal jellegzetes szaguk is, amelyet j� sz�llel viszonylag t�volr�l meg�rezhet�nk, de t�r�saik ugyancsak el�rulj�k �ket. A vaddiszn� csal�di k�z�ss�gekben, csapatokban j�r (konda). Estefel� meg�l�nk�l a konda, �s a diszn�k t�pl�lkozni indulnak. �vatosan k�zelednek az erd�sz�lhez, k�zben minden ir�nyban figyelnek. Ilyenkor csod�latosan halkan k�pesek mozogni, m�g egy�bk�nt, p�ld�ul ha menek�lnek, nagy zajjal t�rtetnek �t a s�r�s�gen. Kem�nyen tudnak k�zdeni, �s sarokba szor�tva rendk�v�l t�mad�konyak. A legvesz�lyesebbek azonban a malacos koc�k, amelyek m�r nemegyszer megt�madt�k �s meg is sebes�tett�k a b�k�s j�r�kel�ket vagy bogy�szed�ket. A vaddiszn�t joggal nevezhetj�k igazi mindenev�nek. T�lgy- �s b�kkmakk, valamint mindenf�le, a f�ld�n el�rhet� gy�m�lcs mellett f�rgeket �s m�s, a talajban tal�lt �llatokat is fogyaszt. Megfogja a patk�nyt, a pockot, ut�bbi k�lykes f�szk�t megszimatolja, �s orr�val kiford�tja, de r�megy a d�gre, az elhullott vadra is. Ha fenyeget�sben �rzi mag�t, minden f�lelem n�lk�l ront neki a farkasnak.

Levad�szhat�? igen
Ig�nyel Kalandmestert? igen
Gy�zelemhez sz�ks�ges: mag�nyos diszn�hoz 2 er�s farkas

SZ�RAZ MOCS�R || VATTEAN || F�S T�PART